A Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2014. december 31. napján történő megszűnését követően a munkaügyi, valamint a munkavédelmi ellenőrzés a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályaihoz került át. 2016. február 12-én a tárca illetékes főosztálya közzétette a 2015. évre vonatkozó munkavédelmi ellenőrzésekre vonatkozó precíz és átlátható jelentését, melyből ismételten érdekes adatok nyerhetőek ki.

Tavaly is a jogsértések domináltak

osszes_munkabaleset_2015.JPGA munkavédelmi ellenőrzések keretében annak vizsgálata történik meg, hogy az érintett munkáltatók betartják-e a Munka törvénykönyve, valamint a Munkavédelmi törvény azon előírását, mely szerint az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeit nekik kell biztosítani. Az adatokból látható, hogy ez a korábbi évekhez hasonlóan az idén sem sikerült. Az ellenőrzések keretében a tavalyi évben 13.721 munkáltatót ellenőriztek és az esetek 81,7 százalékában találtak szabálytalanságot, 32,5 százalékában pedig súlyos szabálytalanságot. Ugyan a 82 százalék körüli szám 1 százalékkal alacsonyabb a korábbi évhez képest, még mindig kirívóan magas. Ezek az ellenőrzések összesen 264.111 munkavállalót érintettek és 25.501 látogatást jelentettek.

Elsősorban a rizikós ágazatokat vizsgálják

Az ellenőrzés természetes módon elsősorban azon ágazatokra fókuszál, ahol a tevékenység jellege okán az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeit a legfontosabb (és sok esetben a legnehezebb) biztosítani. Ezek a szektorok a mezőgazdaság, építőipar, gépgyártás, valamint a feldolgozóipar.

Kevés a panaszra induló vizsgálat

A vizsgálatok döntő része terv szerinti ellenőrzés, mely a vizsgálatoknak közel a felét teszi ki. Ezt követik számban a célvizsgálatok, a közérdekű bejelentések, a terv szerinti utóellenőrzések, valamint a balesetet követő ellenőrzések. Az összes vizsgálat 7,8 százalékában kerül sor vizsgálatra a munkavállaló kérelme alapján, de ez érthető is, hiszen az ellenőrzés elsődlegesen tervezett irányban folyik.

A határozatok fele súlyos szankciót alkalmaz

2015-ben 19.719 határozat került meghozatalra. Ennek közel fele a hiányosság megszüntetését írta elő. Az összes határozatok közül 1631 esetben azonban a foglalkoztatást megtiltó, 3.642 esetben használatot felfüggesztő, 3.952 esetben tevékenységet felfüggesztő határozat született. Munkavédelmi bírság kiszabására 476 esetben, eljárási bírság kiszabására pedig 174 esetben került sor. Előbbi összege 116.299.325,-Ft, utóbbié 10.046.000,-Ft.

A jogsértések jó része veszélyes anyagokkal végzett tevékenységgel kapcsolatos

Az ellenőrzések tapasztalata szerint a leggyakoribb mulasztások közé a munkavédelmi ismeretek hiánya, valamint a veszélyes anyagok használatával kapcsolatos jogszabályi előírások megsértése tartoznak. Ezeket követik az egyéni védőeszközök szabályozásának a hiánya, a létesítmény érintésvédelmi hiányosságai, a munkaeszközök állapota, valamint az elsősegéllyel kapcsolatos mulasztások. Az életet, testi épséget, egészséget leginkább veszélyeztető jogsértések között dobogós helyen vannak a veszélyes anyagokkal végzett tevékenységek, az egyéni védőeszközök hiánya, a nem megfelelő munkaeszközök és a zajártalmak.

A rákkeltő anyagok alkalmazása is középpontban volt

Rákkeltő anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésére, mérésére, értékelésére, kezelésére vonatkozó szabályok elmulasztása miatt az összes kiemelt munka-egészségügyi intézkedés 11 százalékában történt intézkedés. A rákkeltő anyagokkal tevékenységet végző munkavállalókat azonban nyilván is kell tartani. Ezen kötelezettségek elmulasztása okán is sor került intézkedések meghozatalára (5 százalék). A jelentés rámutat arra is, hogy a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések prevenciójának, illetve az ezzel összefüggő szabálytalanságok feltárásának nemcsak munka-egészségügyi, hanem népegészségügyi szempontból is kiemelt jelentősége van. A tünetek ugyanis sok esetben csupán évtizedekkel később jelentkeznek, ezért fontos a naprakész nyilvántartás vezetése.
Néhány esetben azonban nem csupán a nyilvántartás, hanem a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat is teljesen hiányzott.

A nagyobb foglalkoztatók voltak inkább jogkövetők

A tavalyi év tapasztalata is az, hogy a munkavédelmi kötelezettségekkel leginkább a nagyobb foglalkoztatók vannak tisztában. A kisebb foglalkoztatók több esetben akadályozták is vagy egyes esetekben meghiúsították a vizsgálatok lefolytatását, melynek következtében a munkavédelmi hatóság 364 esetben a rendőrséggel, mint társhatósággal együtt folytatta le az ellenőrzést.

További érdekes adatok a jelentésből nyerhetőek ki, mely a hatóság weboldalán érhető el.

A munkavédelem más területeken is a célkeresztben

A Munkavédelmi Bizottság a Nemzeti ILO Tanács mellett a másik, jelentős aktivitást kifejtő, tripartit alapon működő országos bizottság, melyben a munkavállalói, munkáltatói oldal és a kormányzat is képviselteti magát. A tavalyi évben Czomba Sándor államtitkár ígéretet tett arra, hogy a foglalkoztatási helyzet javulását követően a kormányzat a munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzésekre, illetve azon keresztül a munkáltatók hangsúlyosabb jogkövető magatartására nagyobb hangsúlyt fog helyezni. Ezzel egyidejűleg a Nemzeti ILO Bizottság ILO egyezményekhez kapcsolódóan szintén vizsgálta a munkavédelemi szabályozást és gyakorlatot, sőt a munkavállalói oldal ebben a témában workshop szervezését is javasolta. A kérdés így feltehetően továbbra is középpontban fog maradni.

dr. Kéri Ádám

A bejegyzés trackback címe:

https://munkavedo.blog.hu/api/trackback/id/tr678525260

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása