Éppen egy év telt el, amikor a LIGA Szakszervezeteknél megkezdett hivatalos munkavédelmi-munkabiztonsági tevékenységem felvezetéseképpen meghívást kaptam a LIGA Szakszervezetek munkavédelmi konzultáció keretében megrendezett, az akkor soron következő, VIII. konferenciájára. Több célt is meg lehetne fogalmazni eme rendezvény kapcsán, de az egyik elsődleges az, hogy a munkavédelmi képviselők találkoznak egymással és eszmét is cserélnek…

A manapság divatosan elnevezett és az EU-ból importált „Helyes gyakorlat” az EU munkavédelmi kiadványai, javaslatai között gyakran szerepel. A munkavédelmi konferenciákon is sűrűn emlegetett fogalom, még ha kis hazánkra nem is mindig könnyen adaptálható módon… de ne legyünk igazságtalanok Brüsszellel szemben. A problémák, amelyek az ottaniakat foglalkoztatják, bizonyára elengedhetetlen fontosságúak… nekik… (a fodrászok munkahelyi egészségvédelme és biztonsága, valamint a nehéz gépjárművek visszapillantó tükrökkel való utólagos felszerelését illetően… stb…forrás: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-13-891_hu.htm)

) A magyar problémák kissé más természetűek. A napi munkaidő (műszakidő) durva megsértése, az ellehetetlenült munkakörülmények, a létszámhiány miatti túlterhelés, a „szalag” melletti rabszolgatartás, a multik döntően kizsákmányoló magatartása, stb... De nem is ezen körülmények taglalása most a téma, a nagy „csatlakozásnak” (éppen az évforduló is aktuális) munkavédelmi vonatkozású „eredményeit” majd egy későbbi cikkben tárgyaljuk.

Na de kanyarodjunk csak vissza a „Helyes gyakorlat” fogalmához, amely erre a 2014 április 28-29-i rendezvényre viszont valóban elmondható. Az eszmecsere, a tapasztalatok cseréje, megosztása ma már nélkülözhetetlen a munkavédelmi képviselők tevékenysége során. Te hogy csinálod? Te hogyan oldod meg? stb… kérdések záporoznak a szünetben, a munkahelyi panaszok nem különben. Ki a hatékony, ki az eredményes szakmai érdekérvényesítést, ki pedig a kellemetlen, rossz tapasztalatait osztotta meg a kollégáival, társaival. A tanulás kölcsönös és a konferencia ideje alatt folyamatos.

A munkavédelmi képviselők ez évi rendszeres találkozója is méltán került a munkabalesetben elhunyt, illetve megrokkant munkavállalók tiszteletére megrendezett emléknapra. Tanulni kell a munkabalesetekből, fel kell tárni az ok-okozati összefüggéseket, és a leszűrt tanulságokat tovább kell adni, oktatni. A legideálisabb az lenne, ha nem a már megtörtént, hanem csak a „kvázi-balesetek” képeznék alapját az oktatási tananyagnak.

A konferencia meghívott előadói és az előadott témák nemcsak a magas szintű előadói felkészültségről, hanem a szervező munkatárs munkavédelem iránti fogékonyságáról adott tanúbizonyságot. Dr. Plette Richárd munkapszichológus szakértő nyitotta meg a munkavédelmi konferencia szakmai programját. A mára már „divatos” laptopok, notebook-ok használatával kapcsolatosan hallhattunk ergonómiai instrukciókat mindamellett, hogy a hagyományos számítógépes munkahelyek néhány speciális kialakítását is megtekinthettük. A nagy szabadságot nyújtó hordozható eszközök sajnos számos pontban nehezen teljesítik az ergonómiai előírásokat. A laptopok kötött képernyő és billentyűzet egysége rávilágít a képernyő-nézés távolsága, szöge, valamint a klaviatúra, kéztámasz problémájára. Tulajdonképpen ahhoz, hogy a laptopot is hasonló „kényelmi” környezetben használhassuk mint a különálló monitor, klaviatúra, számítógép rendszereket, be kell szerezni vagy egy külön billentyűzetet, vagy egy külön monitort, vagy mindkettőt. Az ergonómiai szempontból legtöbb szabadságfokkal éppen az az előadáson bemutatott példa bírt, amelyen a laptop csupán maga a számítógépes egység szerepét töltötte be, de külön monitor és külön klaviatúra is csatlakozott hozzá. Ezen hármas elrendezése aztán lehetővé teszi a képernyős jogszabályokban, szabványokban előírt méretek értékek lekövetését. Amúgy hozzáteszem, a javallott beállítási geometriától nyugodtan el szabad térni, mert azok csupán ajánlások. Az egyéni adottságok nyilván a képernyős munkahelyek beállításainál érvényesülnek kinek-kinek az érzése szerint.

Az előadó külön felhívta a hallgatóság figyelmét az „ideiglenes” számítógépes munkahelyekre. A „csak egy rövid időre használatos” gépeket a munkavállalók nem egyszer állva, görnyedve, rendkívül fárasztó testhelyzetben használják, pedig az ülő munkavállaló egyáltalán nem biztos, hogy le is fekszik, mint azt néhány multinál gondolják.

A munkahelyi stressz témában elhangzott előadás mindinkább rávilágít arra, hogy ez az a munkahelyi kockázat, amely éppen mérhetősége híján nehezen talál munkáltatói befogadásra. A stresszorok meghatározhatók, felsorolhatók, de a számszerűsítés, a mérhetővé tétel hiánya bizony rányomja a bélyegét a munkaadói attitűdre. A munkáltató tulajdonképpen azzal is védekezhet, hogy a dolgozók egészségromlása, mentális pszichikai és fizikai állapota otthonról hozott problémákból eredeztethető, a munkahelyen végső soron csak kicsúcsosodnak a hatások. Beszélünk a munkahelyi stresszről ,de még hathatós stresszoldó munkáltatói intézkedésről keveset hallunk. Talán majd ha a jogszabályi környezet is ráhangolódik erre a mindinkább szélesedő problémakörre, és előírások születnek a kezelésére…

dr. Váró György úr, aki nekem egykor a munkavédelmi szakmérnök-képzés intézményvezetőjeként vált ismertté, mára viszont átnyergelt döntően a munkavédelmi érdekképviselet-képzés területére, a munkavédelmi képviselők felelősségéről, a munkabalesetek vizsgálatával kapcsolatos kötelességeiről beszélt. Nyilván nem lehet elégszer hangsúlyozni, a munkavédelmi képviselőnek, ha van lehetősége, vegyen részt a munkabalesetek vizsgálatában, mert a sérült vagy nincs abban a helyzetben, vagy nem tud védekezni a rá háruló egyoldalú munkaadói felelősségre vonás ellen. Elfogadhatatlan az a munkáltatói hozzáállás, hogy a bekövetkezett munkabalesetek döntő részében a munkavállaló figyelmetlenségét, az előírás-ellenes munkavégzését helyezik előtérbe. Az érdekképviselet egy munkabaleseti helyzet tisztázása során elengedhetetlen.

Borhidi Gábor úr az Országos Munkavédelmi Bizottság Munkavállalói Oldal Ügyvivője a munkavédelmi képviselők a gyakorlatban meglévő lehetőségeiről tartott előadást. Amire csak kevés munkáltató gondol a megtérülés-központú gazdasági irányítás terén, a munkavédelmi képviselők bírság-megelőzési tevékenysége. Ügyvivő úr rávilágított arra a puszta tényre, hogy a munkavédelmi képviselők észrevételei, a munkavédelmi előírások fokozottabb betartására sarkallják a munkaadót, nem pedig az akadályozására. Nem belső ellenség a munkavédelmi képviselő, hanem tevékeny támogatója a munkáltatónak, segítője az őt megválasztó tagságnak. Szóba került a választási metódus, amelynek módosítása küszöbön áll. Az Üzemi Tanács működésével, annak választási eljárásával összemosott munkavédelmi képviselői intézmény számos rosszul értelmezett eljáráshibát generált. A cél az, hangsúlyozta az előadó, hogy le kell váljon a munkavédelmi érdekképviselet képviselőstül , munkavédelmi bizottságostul az Üzemi Tanács tagjaira vonatkozó előírásrendszerről. Önálló eljárásrendre van szükség.

A korkedvezményes nyugdíj témája egyre többször bukkan fel különböző fórumokon, publikált írásokban. Itt most nem is az eljárás menetéről , kockázatértékelési módszerekről szólnék, hanem annak a veszélynek megjelenéséről amely az időszakos orvosi vizsgálatok eredményeiből adódhat. Az ötven feletti korosztály munkaerő-piaci lehetőségei ismertek, az elszomorító kép az álláskeresők köréről köztudott, de mi lesz azzal az „öreg szakival” aki egyszer csak fennakad a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat rostáján. Jó dolog az alapos orvosi-alkalmassági vizsgálat, de egyben átok is azon dolgozóknak, akik azért kerülnek az utcára, mert vagy az egészségkárosodásuk mértéke, vagy a fizikai-mentális adottságaik megromlása már nem engedi továbbfoglalkoztatni őket.

A munkavédelmi képviselők munkajogi védettsége napi téma az érdekképviseletek körében. A képviselői beosztás miatt a munkavállalót jogai gyakorlása közben hátrány nem érheti… de vajon ez elegendő kitétel a munkajogi védettséghez is? Ezt a kérdést feszegettük az előadás során, több vélemény elhangzásával kisérve. Egyhangúlag megállapítottuk, hogy a Munka Törvénykönyvére történő utalás helyett a Munkavédelmi Törvénynek kell rendeznie ezt a kérdést.

A beszéd több alkalommal is érintette az Országos Munkavédelmi Bizottság jogszabály-módosító tevékenységét, amelyben a magam részéről nagy megtiszteltetést jelent részt vennem.

folytatása következik…

Somlai Szilárd

A bejegyzés trackback címe:

https://munkavedo.blog.hu/api/trackback/id/tr716125196

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.