„Mutasd a WC-det és megmondom ki vagy…” kölcsönözhetnénk ezt a szólást-mondást kissé átírva a vállalatok szociális helyiségeire is. Az öltözők, ebédlők, zuhanyzók, étkezők, és az egyéb mellékhelyiségek gyakran enyhén szólva is siralmas állapotokat mutatnak... 

mh mosdo blog 2.jpg… és éppen ezek azok a helyiségek, vagy esetenként különálló épületek, amelyek állapota nagyban képes tükrözni a munkahelyen egyébként tapasztalható viszonyokat. Azt, hogy a munkáltató milyen mértékben törődik a szociális helyiségekkel mutatja azt is, hogy mennyire törődik magával a munkahellyel is. Megint egy saját, de jó példát, hadd villantsak föl ezzel kapcsolatosan. Volt idő, mikor egy döntően klímajavító, gyártó és karbantartó cégnél dolgoztam valamikor a kilencvenes évek vége felé. Azokban az időkben, talán éppen ennek az „iparágnak” felfutása korában, egyre-másra vette fel az új munkavállalókat a vezetőség. Az ekkor szokásos cégbemutatót volt szerencsém végigkísérni és az egyik munkavállaló-jelölt az éppen zárt WC helyiségre volt kíváncsi. A főnök nem esett zavarba, sőt kijelentette, hogy nagyon helyes az érdeklődés, mert a legtöbbet éppen az ilyen infók árulják el a vállalatról. A mellékhelyiség, bár ipari üzemről volt szó mégsem kellett szégyenkeznie a vezetőségnek, teljesen rendben volt...

A munkahelyek kialakításánál, illetve munkavégzés közben, kiemelten a szociális helyiségeknél, az alapvető higiéniai előírásokat a munkáltatónak is be kell tartania. A 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet amely a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szól, annak 2. § (5) bekezdése szerint: „A munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkahelyeket, a munkaeszközöket, illetve a felszereléseket és berendezéseket a higiénés követelményeknek megfelelően rendszeresen takarítsák és tisztítsák.”

Aztán itt van egy másik, már meglehetősen régóta „élő” jogszabály a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (lánykori nevén az OTÉK) az országos településrendezési és építési követelményekről szól. Ennek az előírásnak 53. § (1) bekezdése szerint: „Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagot, épületszerkezetet, beépített berendezést és vezetékhálózatot úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a környezet higiéniáját és a rendeltetésszerű használók egészségét ne veszélyeztesse...

(...)

d) a használat során keletkező szennyvíz (…) elvezetésének lehetőségét, a hulladékok átmeneti tárolásának és eltávolításának lehetőségét,

Továbbá:

77. § (1) Az építmény csatornahálózatát úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az építménybe szennyvíz- vagy csapadékvíz-visszaáramlás ne keletkezzék.

mh mosdo blog1.jpgNem kérdés, hogy az alapvető higiénés körülmények biztosítása elengedhetetlen munkaadói kötelesség, csak éppen ez az a terület, amely az eddigi tapasztalatok szerint döntően háttérbe szorul. A munkáltatók jelentős része nem fordít kellő figyelmet az épületek, helyiségek, berendezési tárgyak elhasználódási folyamatára, az időszakos felújítások rendre elmaradnak. Néhol embertelen körülmények uralkodnak a szociális területeken, az öltözőkből szinte menekülnek a dolgozók, nehogy rájuk omoljon az épület. Számos munkaadó tiltja a munkahelyen történő étkezést, megjegyzem joggal, de akkor felvetődik a kérdés, hol táplálkozzon a munkavállaló? Tiszta, higiénikus helyiség hiányában marad a satupad, illetve az irodai asztal. Megfelelő kormánykerék-kialakítással a targoncán ülve is lehet szalonnázni, csak a hozzávalók darabolásánál a biztos alátámasztásról kell gondoskodni…

Végül álljon itt a munkavédelem „kályhája” az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről amely éppen a munkáltatói ellenőrzéseket is taglalja:

54. § (7) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles

(…)

b) rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, (...);

A munkabiztonsági szemlén vizsgálni kell többek között az általános munkahelyi rendet, tisztaságot, higiéniai állapotokat is. Az olyan munkahelyeken, mint amit például a mellékelt kép is illusztrál, valószínűsíthetően nem járt az utóbbi időben vezető.

A törvényi „rendszerességről” annyit, hogy különböző vezetői szinteken más és más gyakorisággal „szokás” a munkáltatói ellenőrzéseket végrehajtani. Ahogy a munkavédelmi oktatásokat is, amelyeket évente legalább egy alkalommal „illik” megtartani (nagyobb kockázatú tevékenységeknél, természetesen többször), a vezetői szemléket is legalább évente egy alkalommal meg kellene szervezni. A problémás helyszíneken aztán a döntésképes vezető meg tudja majd tenni a szükséges intézkedéseket az áldatlan állapotok felszámolása érdekében….

… vagy legalább tegyen egy ígéretet, mert „az már nagyon szegény ember, aki még ígérni sem tud…”

 

Somlai Szilárd

A bejegyzés trackback címe:

https://munkavedo.blog.hu/api/trackback/id/tr356189881

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kermi 2014.06.15. 02:32:09

Mintha a mi cégünkről írták volna ezt a cikket... Egyes problémákat 25 év után sem sikerült megszüntetni. De hát állami cég, nem kap ellenőrzést...