Ismeretesek az interneten hozzáférhető legkülönfélébb stressz-felderítő, -feltáró kérdőívek, kiértékelő programok. Divat lett, megjegyzem nagyon helyesen, ezzel a témával foglalkozni, mert „kb. 880 milliárd forintot fordít a munkáltatók és az állam a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések következményeinek kompenzációjára Magyarország ennek kb. fele, mintegy 440 milliárd forint, azaz kb. egy 4-es metró árával azonos nagyságrendű érték, a munkahelyi stressz nem megfelelő kezelése miatt vész el”. 

(forrás: dr. Bakos József NMH MMI).

Nem kérdés, indokolt a munkahelyi stressz-kockázattal foglalkozni. Visszatérve a stressz-felderítő, -feltáró kérdőívekre vannak a világhálón nagyon jónak tűnő megoldások csak van egy gond…

Egy korábbi konferencián hangzott el, az egyik szintén az interneten elérhető ígéretes módszertan statisztikai kiértékelése során, hogy a kutatók-fejlesztők „felmérték az ország stressz-állapotát” az internet segítségével. Miért állítanak ilyet? Mit és kiket mértek fel valójában? Akik könnyű- közepes- vagy nehéz fizikai munkát végeznek nap mint nap, de lényegében „kétkezi” munkát, a munkahelyeiken nagy valószínűséggel nem jut idejük, lehetőségük keresni egy számítógépet és az interneten keresztül kitölteni egy tesztlapot. Bizony, vannak munkahelyek, ahol sajnos, vagy szerencsére nincs számítógép, a munkaeszközök valami elképesztő változatosságot mutatnak. Amikor pedig az említett munkavállalók az otthonukban, albérletükben, szállásukon tartózkodnak, akkor vagy nincs számítógépük és/vagy internet-hozzáférésük, vagy ha van is, kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy pszicho-tesztekkel bíbelődjenek az este. Ezzel az okfejtéssel csak azt szerettem volna sugallni, hogy lett légyen bármilyen jól sikerült tesztlap, kérdőív és statisztikai módszer az interneten, az eredmény döntően a számítógép előtt ülők pszichoszociális állapotfelmérését tükrözi csak vissza.

Vannak természetesen jó gyakorlatok a szó legszorosabb értelmében, például nemcsak a díjnyertes gyógyszergyár, hanem éppen egy másik, vélhetően konkurens és nem kevésbé sikeres medicina-gyártó vállalat esetében is. A munkáltató „élőben” keresi meg a munkavállalókat és beszélget is velük. Úgy gondolom, ez jó alap a pszichoszociális kockázatok terén történő munkáltatói tájékozódáshoz.

Az említett konferencián, amely döntően a stressz-felmérési- és kiértékelési lehetőségekkel foglalkozott, megismerhettünk egy lelkes, fiatal kutatócsapatot. Érdekesek voltak az előadások, továbbá tanulságosak…..de hasznos igazán akkor lett volna, ha „valós” munkahelyek valós stressz-tapasztalatait dolgozták volna fel és mutatták volna be a munkavédelmi szempontból szakmai hallgatóságnak.

… és mi lesz a stressz-kezelési módszerekkel? Általában erről hangzik el a legkevesebb információ, pedig nekünk munkavállalóknak, már jó ideje nemcsak a stresszforrások feltárása, beazonosítása a nagy kérdés, hanem a hatások kezelése, a hatékony regenerálódás módja… Nos azt javaslom, hogy a „Egészséges munkahelyek - Kezeljük a stresszt” konferencia-sorozatnak erről is szólnia kellene, vagy kellett volna...

Somlai Szilárd

A bejegyzés trackback címe:

https://munkavedo.blog.hu/api/trackback/id/tr746870205

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.