A munkavédelmi hatóság nyilvánosságra hozta a 2014 évi munkabaleseti statisztikáját. A jelentés teljes egészében és eredeti formájában elérhető az OMMF, NMHMMI keresőszavak bármelyikével is. Bár ma már teljesen más a munkavédelmi hatóságunk elnevezése, de már megszoktuk. A névváltoztatására megint csak sor került. 2015 január 1-től NGM Munkafelügyeleti Főosztály név alatt fut nemzetgazdaságunk munkavédelmét irányító hatósága.

Lássuk a számokat! A 2014-es évben az alábbiak szerint alakultak a különböző nemzetgazdasági területek munkabaleseti számai:

graf1.png

Munkabalesetek szempontjából köztudottan az építőipar és a mezőgazdaság is az egyik legnagyobb kockázatú nemzetgazdasági ágazatok közé tartozik, de a válság ezeken a területeken is éreztette „kedvező” hatását, csupán 4,0% illetve 3,9 %-ot tett ki részesedésük az elmúlt évben. A nagyobb arányú munkabaleseti számok a gépiparban (18,5%) a feldolgozóiparban (17,5%), illetve a szállítás, raktározás, logisztika területén (13,4%) adódtak.

A következő kimutatás a munkáltatói létszám-kategória alapján ábrázolja a munkabalesetek öt évre visszatekintő megoszlását:

graf2.png

2010-től döntően csökkenő tendencia figyelhető meg szinte valamennyi létszám-kategóriában, ugyanakkor a 2013-as és a 2014-es években az irány megfordult és a munkabalesetek számai ismételten emelkedni kezdtek.

A teljes foglalkozatott munkavállalói létszámhoz képest az 50-249 fő között foglalkoztató középvállalkozások, illetve a 10-49 fő között foglalkoztató kisvállalkozások munkabaleseti számai aránytalanul magasak. Ennél nyilvánvalóbban nem jelezhetik a Kormányzat, a Közvélemény számára ezek a nyilvánosságra hozott számok, hogy nagyon nincs rendben a gazdaság munkabiztonsági, de talán mondhatjuk, a munkavédelmi helyzete sem. A munkavédelmi hatóság mára egy minisztérium főosztályává silányult, a célellenőrzések még csak-csak folynak, de a szankciók már nem érik el a kívánt hatásukat. Unalomig ismételhető, hogy a felügyelői létszám folyamatosan csökken, a vállalkozások pedig gombamódra szaporodnak és egy bizonyos idő után pedig hullanak mint a legyek…, de mégiscsak kevés az ellenőrzői létszám.

A munkabalesetek növekedésével nyilván nem a hatósági ellenőrzések szakszerűségével van a baj, hanem az ellenőrzések drasztikus csökkenésével, az alkalmazható szankciók eredményességével, a romló vállalkozói fegyelemmel az alacsony szintű jogkövető magatartással, stb… Ezen adatok ismeretében kell a mikro- kis- és középvállalkozások munkabiztonság-politikáját fejleszteni.

Mostanra már azt is tudjuk, hogy a hatósági célellenőrzések ebben az évben részben a faipar, illetve a mezőgazdaság (kiemelten az idénymunka) felé is irányulnak majd. Az elmúlt év adott is témát ez utóbbi területen bőven. Emlékezzünk a cibakházi esetre, ahol alkalmi munkavállalók tömegesen, azaz közel ötvenen betegedtek meg egy petrezselyem ültetvényen történő munkavégzésük során. A nyári idénymunkások lábán kialakult fototoxikus bőrreakció (fito-fotodermatitisz) vetett fel váratlanul bizonyos munkavédelmi kérdéseket és adott feladatot a munkavédelmi hatóságnak.

Az alábbi grafikon a munkabalesetek számait, munkavállalói korcsoportonként, ábrázolja:

graf3.png

Látható, hogy az elmúlt 5 évben bekövetkezett és hatósági nyilvántartásba került munkabalesetek számai alapján a 25-34 éves, 35-44 éves, illetve a 45-54 éves munkavállalói csoportok szenvedik el a legtöbb munkabalesetet. Ezen munkavállalói korcsoportok amellett, hogy már nem pályakezdők, bíznak a munkarutinjukban, ugyanakkor a munkahelyi megfelelési kényszer is mindinkább ezt a korosztályt sújtja. A munkáltatói elvárások egyre extrémebbek, a pihenőidő kötelező kiadása gyakran csak „papíron” létezik. A munkaadók egy része robotként bánik a munkavállalókkal és a végletekig kihajtják a dolgozók összes energiáját.

A munkabalesetek és a halálos munkabalesetek egyesített változásait mutatja az alábbi diagram:

graf4.png

A 2000 évtől 2012-ig döntően csökkentek a munkabaleseti- és a halálos munkabaleseti számok, de ez a jelenség akkoriban sem kimondottan a munkabiztonsági fegyelem javulásának eredménye volt hanem, különösen az utóbbi években, a válságé.

A gazdasági válság következtében érezhető termelés-csökkenés, illetve a gazdasági-,termelő-, szolgáltatás- struktúra átalakulás eredményeképpen a mikro- kis- és középvállalkozások munkabiztonsági politikája, a tapasztalatok szerint, meglehetősen kedvezőtlen képet mutatott, illetve mutat ma is. Ennek egyik jellemző példája, a hatóság tudomására juttatott (bejelentett) munkabalesetek száma és a ténylegesen bekövetkezett munkabalesetek száma között fennálló különbség. Sajnálatos, hogy a balesetek bejelentési fegyelme még mindig meglehetősen alatta van az elvártnak.

A munkabaleseti tendenciát figyelve a 2013-as évben is volt már némi növekedés, de a 2014-es év jelentős megugrást mutat sajnos. Talán nem véletlen ezek után, hogy az elmúlt évi adatok szerényen „dobozban maradtak”. Már a tavalyi év közepén is lehetett hallani olyan hangokat, hogy a 2014-es évben megszaporodtak nemcsak a munkabalesetek, hanem a halálos kimenetelű munkabalesetek is. Hittük is meg nem is, de vártuk kitartóan a számszerű adatokat…

A számok tükrében nem kevesebb mint 14,2 %-os az emelkedés a munkabalesetek terén az előző év hasonló időszakához képest. Ebből a táblázatból nem látni ugyan, de az előző év azonos negyedévéhez mérten már 17,7 %-os lett a növekedés.

A halálos kimenetelű munkabalesetek az előző év hasonló időszakához képest 4%-kal nőttek, az előző év azonos negyedévéhez hasonlítva viszont nem kevesebb, mint 27,3%-kal. A Tanú című filmből erre mondaná Potosné elvtársnő (szerep-betanító), hogy „Most sisteregjen!”

Az elmúlt hetekben több olyan konferencián is voltam, ahol mind a kormányzati, mind a munkaadói és mind a munkavállalói oldal egybehangzó véleménye szerint is már az 1 baleset is sok. Most pedig ott tartunk, hogy nemhogy stagnálnának a számok, hanem növekednek is. Azt szoktam mondani egy-egy előadásom során, hogy a munkavégzés is tulajdonképpen káros az egészségre, ahogy az életünk is… Na de ennyire!

A gazdaság adó- és járulékügyi kifehérítése nem egyértelműen jár együtt a munkabalesetek bejelentési fegyelmének javulásával. Széles körű, felvilágosító propaganda eszközökkel, oktatási-, továbbképzési lehetőségek felajánlásával, valamint a munkavédelmi érdekképviseleti munka hatékonyságának és védettségének megerősítésével a munkáltatók munkabiztonsági szemlélete pozitív irányban fejleszthető lehetne. Közös munkaadói-munkavállalói-kormányzati összefogással nem teljesíthetetlen célkitűzés a munkabalesetek számának, gyakoriságának, súlyosságának csökkentése.

(A fenti grafikonok a NGM Munkafelügyeleti Főosztály által nyilvánosságra hozott adatok alapján készültek.)

Somlai Szilárd

A bejegyzés trackback címe:

https://munkavedo.blog.hu/api/trackback/id/tr307245687

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.