Ha nincs megfelelő oktatás, s eltűrik a szabálytalan gyakorlatot, a munkáltató is felelős lehet a balesetért. A Kúria döntését a munkajog.hu szemlézte.

A tényállás

A festékgyártó betanított munkás munkakörben foglalkoztatott felperes 2005. augusztus 18-án az összemérő helyiségben mérlegelést végzett. GY.A. a porlakkgyártó berendezésen alapanyagot állított elő, miközben észlelte, hogy a gép lapítóhengerére feltapadt az anyag. Ezért annak letisztítása céljából leállította az extrúdert, és elkezdte a gépet takarítani. A felperes önszántából átment a gyártóhelyiségbe, és a mozgóhenger nem behúzó oldalán segített eltávolítani a hengerről a festéket. Ezt követően a művezető utasítása nélkül átment a henger másik, extrúder felőli oldalához, és szerszám nélkül a védőkesztyűs kezével benyúlt a forgó hengerpárhoz, miközben a henger behúzta a védőkesztyűs bal kezét. A felperes a baleset következtében bal keze összenyomását, és a bal alkar, a kéztő és a kéz zúzott, szakított sérülését szenvedte el. Maradandó fogyatékosság alakult ki nála.

Fordult másodfokon a megítélése
 

A felperes keresete a munkabalesetből eredő vagyoni és nem vagyoni kárai megtérítésére irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és megállapította, hogy az alperest a felperes balesete vonatkozásában 70 % mértékű felelősség terheli.

Az alperes felülvizsgálati kérelme nem alapos.

A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a felperes a forgásban lévő hengerpárra benyúlva szenvedte el a balesetet. Az Mt. 174. § (2) bekezdés alapján az alperest terhelte annak kétséget kizáró bizonyítása, hogy az ekként bekövetkezett baleset oka kizárólag a felperes elháríthatatlan magatartása volt. A kárfelelősség alóli mentesülése érdekében a felperes tényállításával szemben tehát az alperesnek kellett bizonyítania a perben, hogy a balesethez vezető munkafolyamat elvégzésére megfelelő kioktatásban részesítette a munkavállalókat, és nem volt  szabálytalan, munkáltató által eltűrt géptisztítási gyakorlat.

A peradatokból sem lehet következtetni az alperes által a felülvizsgálati kérelemben előadott azon körülményre, miszerint két különböző tisztítási folyamat vonatkozott a perbeli gépre az alperesnél. A dr. B. A. által készített szakértői vélemény is a műveleti-kezelési utasításban előírtaknak a felperes általi megsértésére utal: „üzem közben a gépbe nyúlni és azt tisztítani szigorúan tilos”.

A másodfokú bíróság a tanúk vallomását helyesen értékelve állapította meg, hogy az alperesnél a gyártás közbeni tisztítási folyamat forgó henger mellett történt. Az alperes kimentéséhez szükséges azon tényállítását azonban nem bizonyította, hogy ennek veszélytelen, balesetmentes módjára a munkavállalók tájékoztatást kaptak volna, továbbá hogy ez a takarítási művelet az alperesnél szabályozott volt, amely minden veszélyforrásra (így védőkesztyű használatának tilalmára, a kifelé forgó hengerek mellett történő feladatellátás előírására) vonatkozóan kioktatást tartalmazott. A tanúk vallomásából éppen e munkaműveletre vonatkozó bizonytalanságra lehetett következtetni. T. Á. tanúvallomása szerint a gyártás közben történő tisztítási művelet nem volt szabályos, nem felelt meg a munkavédelmi előírásoknak, de erről a művezetőnek is tudomása volt, azt elnézte. 

G. J. üzemvezető is először a vallomása során szabályosnak tekintette a forgó henger mellett történő tisztítási műveletet, majd helyesbítette a vallomását azzal, hogy a hengerek mozgása közben a tisztítás nem megengedett.

Az alperes tehát a perben kimenteni magát nem tudta, a tanúk vallomása ugyanis a forgó hengerek mellett történő tisztítási műveletet igazolta, de azt nem, hogy ennek biztonságos, balesetmentes elvégzésére vonatkozóan a megfelelő kioktatást a munkavállalók megkapták.

Helyes következtetést vont le tehát a törvényszék arra vonatkozóan, hogy a felperes balesetéhez az alperesnél eltűrt szabálytalan tisztítási művelet vezetett.

Helyes a másodfokú bíróság következtetése arról is, hogy a balesetben a felperes is közrehatott az általános élettapasztalatot kirívóan figyelmen kívül hagyó magatartásával. A másodfokú bíróság által alkalmazott kármegosztás mértékét azonban a Kúria a 272. § (2) bekezdés alapján nem vizsgálhatta felül.

http://munkajog.hu/rovatok/munkahely/munkabaleset-felelos-lehet-a-laza-munkaado

A bejegyzés trackback címe:

https://munkavedo.blog.hu/api/trackback/id/tr457306466

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.