napvedo.jpgNapjainkban a szabadban végzett munkavégzés egyik szinte elkerülhetetlen kockázatát jelenti a napsugárzás, illetve annak UV összetevője, amely felelőssé tehető az egyik legsúlyosabb bőrráktípus (melanoma) kialakulásáért. Ugyanakkor az enyhébb lefolyású bőrpír, leégés, kellemetlen, fájdalmas hatásai sem ismeretlenek bizonyára az olvasók előtt. Tévhit egyébként, ha valaki azt gondolja, hogy adott időszakon (idényen) belül a többszöri leégés edzi és ellenállóvá teszi bőrünket olyannyira, hogy egy megfelelő számú „edzés” után már nem kell a bőrvédelemről gondoskodni. Dehogynem…

A munkáltató munkaszervezési intézkedésekkel csökkentheti az UV sugárzásnak kitettség mértékét, illetve akár egyes szabadtéri munkatevékenységeket el is halaszthat az UV sugárzás szempontjából kevésbé kockázatos időszakokra. Ugyanakkor sajnos vannak tevékenységek, melyek elvégeztetése nem tűrhet halasztást. Ide nemcsak a vis major események, a baleset-elhárítás, a mentesítés munkafolyamatai értendők, hanem egyes olyan technológiai folyamatok, eljárások, amelyek elkerülhetetlenül csak adott külső hőmérsékleti határok között végezhetők el és nem lehetünk tekintettel az éppen fennálló UV sugárzás mértékére. Továbbá azt is be kell látni, hogy nem csak a derült nyári napok jelentenek valós kockázatot, hanem szinte bármelyik évszak tartogat veszélyt a káros mértékű UV sugárzás szempontjából.

Az alapszabályok a következők:

  • Figyelemmel kell kísérni az UV sugárzás jelentéseit. A meteorológiai intézet számos csatornán keresztül tesz figyelmeztetéseket (televízió, rádió, internet, stb…), hogy mely időszakokban javasolt kerülni a szabadtéri kint tartózkodást.
  • Nyáron a késő délelőtti és a kora délutáni időszakban, ez az időszak kb. 11 és 15 óra közé tehető, a tapasztalatok szerint ekkor a legmagasabb az UV intenzitás.
  • A laza könnyű, de mégis a minél több testrészt fedő ruházat a legcélszerűbb ilyenkor. Ismeretes, hogy a déli népek is igyekeznek ruházatukkal testfelületeiket minél nagyobb arányban a elfedni. A karok, a lábak, de még a tarkó és a fejtető is fokozottan védett kell legyen.
  • Még mielőtt a napra mennénk már előtte kenjük be azon testrészeinket, amelyek ki lesznek téve a tűző napsugárzásnak. A teljes védelem csak akkorra alakul ki, miután a fényvédő krém már felszívódott a bőrünkön.
  • Bár a víz nem oldhatja ki a hatóanyagot a bőr felületéből ennek ellenére mégis célszerű időnként megújítani a „védőbevonatot”.
  • A mértékletesség és fokozatosság. Amennyiben lehetséges egyszerre ne töltsünk túl sok időt a napon, ne tegyük ki magunkat ezáltal nagydózisú sugárexpozíciónak, tartsuk be a fokozatosság elvét.

 

A fenti szempontok közül van amit nem minden esetben lehet alkalmazni, így marad a napkrém, vagy más néven a fényvédő krém, amelyet a munkáltatónak valamilyen formában juttatni kell(ene) mint munkavédelmi ellátás. A fényvédő krémek kiválasztásának kritériumai között lényeges elem, hogy a készítmény valamennyi munkavállaló részére nyújtson megfelelő védelmet. Az igaz, hogy egyénenként eltérő bőrtípussal rendelkezünk, de a dermatológiailag tesztelt termékek irritáció szempontjából alacsonyabb kockázattal rendelkeznek, mint az egyéb nem tesztelt, nem vizsgált készítmények.

Nagyszámú kísérlet alapján elmondható, hogy a bőrirritáció szempontjából, a gyártói, klinikai vizsgálatnak alávetett fényvédő krémek, nagy valószínűséggel, a használat során nem fognak bőrirritációt okozni. Ennek az állításnak további alátámasztására (megerősítésére) vannak olyan munkahelyek, ahol mielőtt a beszerzés elindulna, úgynevezett próbahasználatot is végeznek adott munkavállalói körben. A próbahasználat során egy-egy olyan munkavállalói csoport kerül kiválasztásra akiknek rendszeresen és folyamatosan tűző napnak kitéve kell dolgozniuk úgy, hogy még az óránkénti pihenőidejüket sem tudják mindig napvédett helyen tölteni. A gyakorlati kipróbálás szempontjai között szerepel a kenhetőségnek, a felszívódás gyorsaságának, komfortérzetnek, bőrnyugtató hatásnak, a készítmény esetleges azonnali allergiás, vagy más szenzibilizáló hatásának vizsgálata (bőrpirosodás, kiütés, viszketés stb…). A teszt kiemelt jelentőségű, különösen akkor, ha több beszállító is pályázik több, különböző termékkel.

A teszteket követően a mintavételezés eredményei statisztikailag összegezhetők, a beérkezett tapasztalatok összefoglalhatók. Az esetben, ha „vegyes” a fogadtatása az adott terméknek, meg kell vizsgálni a felhasználási körülményeket, le kell ülni konzultációs jelleggel a munkavállalókkal és együtt kell meghozni a további döntést. Érdemes-e beszerezni az adott készítményt, vagy nem… Amennyiben kifejezett kollektív panasz van az adott gyártmányra, azt nem szabad beszerezni.

A napkrémek UV védelmi képességét a faktorszámmal vehetjük figyelembe. Véleményünk szerint legalább a 20-as faktorú fényvédő krémet javasoljuk, de a mai viszonyokat tekintve az ennél akár erősebb faktorszámú napkrém sem jelentene túlzott védelmet. Azt viszont nem árt tudni, hogy a napvédőknél mit is jelent tulajdonképpen a faktorszám. Végső soron a fényvédő krémek használatával meghosszabbíthatjuk azt a napon töltött időt amely idő alatt nem ég fel a bőrünk. Másként fogalmazva, ha ismerjük, hogy megközelítőleg mennyi idő múlva égünk le a fényvédő használata nélkül, annak az időnek annyiszorosát tölthetjük a napon felégés nélkül ahány faktorú krémet használtunk. A gyakorlatban biztonsági rátartásként a számított időnek csak 60-70 %-át vegyük inkább figyelembe, hiszen nem az a cél, hogy később égjünk le, mint ahogy azt a krém használata nélkül tennénk hanem az, hogy egyáltalán ne legyen leégés napsugárzás hatására.

Lényeges továbbá, hogy a krém az izzadsággal lehetőleg ne oldódjon ki a bőrfelületből. Ez nyilván gazdaságossági szempont is egyben, hiszen nem mindegy munkáltatói oldalról, hogy mennyi fogy a napkrémből. Hányszor kell magunkat „utánkenni”… Az sem elhanyagolandó körülmény, hogy a fényvédő krém mennyire kiadós, a várt védelmet egyszerre, mekkora adag felhasználásával érhetjük el, a gyártó javaslata alapján.

A dolgozók részére biztosítandó munkavédelmi célú termékek sorában a fényvédő krémek sajnos nem az olcsóbb kategóriába tartoznak összehasonlítva egy ipari kéztisztító pasztával, vagy akár a szappannal. Emiatt a munkáltató igyekszik korlátozni a fényvédő krémmel való ellátást munkavállalói részére. Nem könnyű a normát meghatározni, különösen ott, ahol a munkavállalók részére a munkaruha (védőruha) viselése is előírás. Ebben az esetben hivatkozhat a munkáltató arra, hogy csak a fedetlen testrészeket kell védeni fényvédő krémmel, amiből következően lényegesen kevesebb krémnek kellene fogynia.

Szinte elkerülhetetlen, a kozmetikai piacon elérhető árú termékek vonatkozásában, a három kívánatos (vagy nem kívánatos) összetevő jelenléte a különböző készítményekben. Ezek rendre: a színezőanyag, az illatanyag és a tartósítószer. Tapasztalataink szerint (és ezzel az állítással biztosan sokan fognak vitatkozni) az előbbi három összetevő céljára adalékonként vizsgálva kétféle létezik a vegyiparban. Az egyik amelyik már fent van a rákkeltő anyagok listáján, a másik pedig majd felkerül… Nincs is ezzel egyébként semmi gond, hiszen a forgalmazható kozmetikai szerekben a színezőanyagok, az illatanyagok és a tartósítószerek olyan alacsony koncentrátumban találhatók meg a termékekben, amelyek így már nem jelentenek kockázatot a felhasználók számára. Nyilván nem is lehetne forgalomba hozni a hatályos jogszabályi előírások tekintetében, ha ez nem így lenne.... Tartósítószer nélkül a napkrémek nagyon hamar megavasodnának, megromlanának kellemetlen szagok és állag kíséretében. Egyszóval szükséges rosszak az adalékok, de döntően elkerülhetetlenek.

Minden, a kereskedelmi forgalomban kapható, napvédő krémnek meg kell felelni a 40/2001. (XI. 23.) EüM a kozmetikai termékek biztonságosságáról, gyártási, forgalmazási feltételeiről és közegészségügyi ellenőrzéséről szóló rendeletnek. A hivatkozott jogszabály hosszú oldalakon keresztül taglalja mindazokat az összetevőket, amelyeket felhasználni nem szabad egyik kozmetikai termékben sem. Úgy gondolom, a lista időnként szükségképpen bővül…

Mint ahogy a természetben sok-sok minden egyre durvábban, agresszívabban hat ránk, úgy az áldott napsütéssel is jobban kell már vigyázni, ugyan a hangulatunkat kedvezően befolyásolja, segíti a D vitamin beépülését a szervezetbe, a kreol (napbarnított) bőr jó megjelenést kölcsönöz, de valahogy másként „éget” a nap mint 30-40 éve.

Somlai Szilárd

A bejegyzés trackback címe:

https://munkavedo.blog.hu/api/trackback/id/tr435395618

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.