Azzal pedig, hogy a dohányzás és az azbeszt belégzése milyen kölcsönhatással járhat, a munkavállaló nem lehetett tisztában. A munkáltató perbeli feladata lett volna kimentési bizonyítás előterjesztése, azaz annak a bizonyítása, hogy a betegség dohányzás hiányában nem alakult volna ki. Erre azonban nem került sor, így a munkáltató kárfelelőssége megáll.

smoking.jpgAz Mfv.I.10.201/2015. számú ügy tényállása szerint a felperesek édesapja (illetve férje) 1964. szeptember 17. napjától 1993. szeptember 1. napjáig hálózatépítő, illetve raktáros munkakörökben dolgozott, ahol a munkavégzés során azbeszttel is kapcsolatba került. 2009. áprilisában az érintett munkavállalónál hererákot diagnosztizáltak, mely rövid idő alatt áttéteket is képezett. Az érintett munkavállaló a daganatos betegsége következtében 2011. május 9. napján elhunyt.

Röviddel ezt követően az OMFI (Országos Munkahigiénés és Foglalkoztatás-egyészségügyi Intézet) értesítette a munkaügyi felügyelőséget, amely a foglalkozási megbetegedés gyanúja bejelentését tüdőrák diagnózissal elfogadta és nyilvántartásba vette. Ezt követően az elhunyt hozzátartozói kártérítési pert indítottak a munkáltatóval szemben. Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adott, megállapította azonban, hogy a munkáltató csupán 50%-os kárfelelősséggel tartozik. A másodfokú bíróság a fellebbezés folyamán a kárfelelősséget már 100%-ban határozta meg, melyet a Kúria is helyben hagyott.

A Kúria az ítéletében több fontos megállapítást is tett. Kiemelte, hogy a munkáltató az Mt. 174.§ (1) bekezdés alapján a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességre tekintet nélkül teljes mértékben felel. Egységes a bírói gyakorlat abban is, hogy a foglalkozási megbetegedésért az a munkáltató felel, ahol a megbetegedésnek kitett munkakörben a munkavállaló utoljára dolgozott (Mfv.E.10.148/2006). A felelősség alól csupán abban az esetben mentesül, amennyiben bizonyítja (kimentés), hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. A Kúria rámutatott arra, hogy a szakértői vélemény szerint a rák kialakulásában az azbeszt expozíció legalább rész oki jelentőséggel bírt. Az eljáró bíróságok helyesen vizsgálták, hogy kármegosztásnak lehet-e helye. Az elhunyt ugyanakkor a munkavégzése során a munkáltatói utasításokat betartotta, a védőfelszereléseket pedig megfelelően használta. A dohányzás szerepe vonatkozásában a Kúria rámutatott arra, hogy a munkavállaló halálát nem kizárólagosan a dohányzás okozta. Ebből eredően a munkáltató felelőssége fennáll. Azzal pedig, hogy a dohányzás és az azbeszt belégzése milyen kölcsönhatással járhat, a munkavállaló nem lehetett tisztában. A munkáltató perbeli feladata lett volna kimentési bizonyítás előterjesztése, azaz annak a bizonyítása, hogy a betegség dohányzás hiányában nem alakult volna ki. Erre azonban nem került sor, így a munkáltató kárfelelőssége megáll.

Dr. Kéri Ádám
jogi szakértő
LIGA Szakszervezetek

A bejegyzés trackback címe:

https://munkavedo.blog.hu/api/trackback/id/tr647635040

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.