A világon a munkavállalók több mint felének kell a munkaideje háromnegyed részét állva töltenie – ennyien vannak kitéve a folyamatos állással járó egészségügyi kockázatoknak. Kevesen tudják ugyanakkor, hogy a munkavégzés helyén ülőhelyet is kötelező elhelyezni, ha a munka akár részben akár teljes egészében ülve is végezhető.

Munkaügyi kutatás

A Human Factors and Ergonomics Society című folyóiratban megjelent közleménnyel kapcsolatban készített riportban megjegyezték, hogy hosszú távon az izmok kifáradása ízületi problémákat és hátfájást okozhat. – A munkavégzéssel összefüggésbe hozható csont- és izomrendszert érintő problémák nemcsak a munkavállalók, hanem a vállalatok és a társadalom számára is terhet jelentenek – mondta María Gabriela García, a közlemény egyik szerzője.

A fiatal és idős dolgozók egyaránt érintettek lehetnek

García és munkatársai 14 férfi és 12 nő bevonásával, két különböző korcsoportban vizsgálták, hogy milyen hatása van 5 órás időszakokban végzett állómunkának. Ezekben az 5 órás periódusokban nem lehetett 5 percnél tovább leülni, és az ebédszünet maximum 30 percig tartott.
A kutatók úgy vizsgálták az izom kifáradásának mértékét, hogy elektromosan stimulálták az izmot, majd mérték az izomrángás (MTF) erejét. Mérték a testtartás stabilitását is, és megkérdezték az önkénteseket, hogy mennyire érzik kellemetlenül magukat.
Az eredmények azt mutatták, hogy az 5 órás időtartamban végzett állómunka után lényegesen fáradtabbak voltak a kísérleti alanyok, még a rendszeresen beiktatott szünetek ellenére is.
A hosszú távú kifáradás tünetei még 30 perces pihenést követően is fennálltak.
A fiatalabb (18–30 éves) résztvevők ugyanúgy kifáradtak, mint az idősebb, 50 év feletti munkavállalók.

„Lehet, hogy fáradtak a dolgozók, de nem érzékelik”

A kutatók megállapították, hogy különbség van a fizikailag mérhető értékek és azoknak az önkénteseknek az érzései között, akik nem érzékelték a fáradtságot 30 perccel az 5 órás munkavégzést követően.
– A hosszú távú állómunka után kialakuló fáradtság fennállhat anélkül, hogy a dolgozó érezné – mondta García, majd hozzátette: – Az állómunkát végző dolgozók jelenleg érvényben lévő munkarendje nem megfelelő a fáradtság megelőzésére, és a tartós izomfáradtság mozgásszervi betegségeket, hátfájdalmat okozhat.
A Canadian Center for Occupational Health and Safety (CCOHS) szerint a rendszeresen végzett állómunka nemcsak fáradtságot és derékfájást, hanem más egészségügyi problémákat, például lábfájdalmat, lábdagadást, visszereket, illetve a nyak és a váll merevségét is okozhatja. Ezek gyakran előforduló panaszok olyan munkavállalók körében, akiknek a munkája megköveteli, hogy sokáig állva dolgozzanak; ilyenek például a futószalag mellett dolgozók, az értékesítés területén dolgozó munkatársak és a gépkezelők.
A Medical News Today 2015 februárjában számolt be egy ausztrál kutatás eredményeiről, miszerint a kényelmetlen testhelyzetben végzett manuális munka nyolcszorosára növelheti a derékfájás kialakulásának lehetőségét.

Érdemes tudni: jár az ülőhely!

A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjóről szóló (3/2002. (II. 8.) SZCSM-EüM egy. rend. alapján a munkavégzés helyén ülőhelyet is kötelező elhelyezni, ha a munka akár részben akár teljes egészében ülve is végezhető. Ott, ahol a munka jellege miatt ez nem lehetséges, az ülőhelyről a munkahely közelében kell gondoskodni.

Forrás: http://www.otvenentul.hu/egeszseg/95298

A bejegyzés trackback címe:

https://munkavedo.blog.hu/api/trackback/id/tr227651652

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.