A háztartásban felmerült műszaki problémák megoldására meg se próbáljunk mestert hívni, mert az már „elfogyott”… 
Napjainkban elengedhetetlen a szakképzés megújítása, valamint a szakmák iránti vonzerő élénkítése, együttműködve hazánk oktatási nevelési célkitűzéseivel. Ki ne tapasztalta volna meg eddig azt a helyzetet, hogy égre-földre keresett-kutatott egy adott műszaki probléma elhárításában jártas és megbízható szakembert. 

Sajnálatos, de megállíthatatlan tendenciának tűnik, hogy a fiatalok döntően a médiában és a kommunikációban (minél pöszébb, annál jobb), valamint számos használhatatlan diplomás „szakmában” kívánnak elhelyezkedni, dolgozni szinte egyikük sem szeretne. A jó szakemberek száma egyre fogy, a szakmák társadalmi megbecsülése javulna ugyan, de kit becsüljön a társadalom, ha nincs erre már megfelelő ember.

Meg kell erősíteni a szakmák iránti érdeklődést a fiatalokban azzal, hogy tisztességes jövedelmet és biztos egzisztenciát ajánlunk meg számukra és valós életpályamodellt állítunk eléjük.

Ehhez a törekvéshez javasoljuk szakterületenként kidolgozni, tantervbe beilleszthető módon, a leglényegesebb munkabiztonsági- ismereteket, információkat, tudásanyagot. Nagyon fontos, a tanulók készség szinten sajátítsák el az adott szakma veszélyeit, kockázatait, valamint a balesetek megelőzésére teendő legszükségesebb intézkedéseket, a helyes munkavédelmi magatartás szabályait. A munkavédelem és munkabiztonság igenis épüljön be gyakorlati készség és képesség szintjén a tanulók tudatába.

A biztonságkultúra fejlesztése érdekében már az iskolarendszerű oktatásban el kell indítani az egészséges életmódra történő nevelés programját. Az egészségtudatos fejlődés érdekében a fiatalok bizonyos tekintetben káros gondolkodásmódját lenne szükséges megváltoztatni, mert jó példaként álljon itt az, hogy ugyan nem jelentős mértékben, de hazánkban növekszik a „nemdohányzó” munkahelyek száma is.

Fel kell hívni a figyelmet a munka-szabadidő-pihenés egyensúlyára, mert nem az a lényeg, hogy rövid ideig extra terhelést bíró munkavállalókkal működtessük a gazdaságot, hanem hosszú távon is a munkából részesedni tudó, tapasztalt, egészséges munkaerő álljon rendelkezésre. A kiégés, a mentális-fizikai kifáradás rehabilitációja, gyógykezelése jelentős költségekkel jár, nem beszélve a képzett szakemberek elvesztéséről.

Más tekintetben pedig a szakmai képzés nyújtson támogatást az iskola elhagyásával vállalkozást indítók részére, a későbbi munkájuk során rájuk váró munkavédelmi kötelezettségeik teljesítésében. Elengedhetetlen, hogy mint későbbi önfoglalkoztatók, munkáltatók, ne legyenek tisztában alapvető munkabiztonsági feladataikkal és felelősségükkel.

Szükség van a munkabiztonsági ismeretek új típusú képzési programjainak kidolgozására figyelemmel az oktatáspolitikai, gazdasági és társadalmi igényekre is. Az oktatott ismeretek integrálódjanak a szakmai ismeretek körébe oly módon, hogy külön számon kérhető és értékelhető tananyagrészt képviseljen a tantervben.

A képzetlen munkavállaló nemcsak magára, hanem a környezetére is jelentős kockázatot jelent. 

Somlai Szilárd

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.