...valamint egy kis távolbalátó vágyakozás a baleseti számadatok csökkenésének tükrében. A 2012-es évben az alábbiak szerint alakultak a különböző nemzetgazdasági területek munkabaleseti számai:

Köztudottan az építőipar és a mezőgazdaság az egyik legnagyobb kockázatú nemzetgazdasági ágazat munkabalesetek szempontjából, de a válság ezeken a területeken éreztette leginkább „kedvező” hatását, csupán 4,8% illetve 4,4 %-ot tett ki részesedésük az elmúlt évben. A nagyobb arányú munkabaleseti számok a gépiparban (18,9%) a feldolgozóiparban (16,3%), illetve a szállítás, raktározás, logisztika területén (12,4%) adódtak.

A következő kimutatás a munkáltatói létszám-kategória alapján ábrázolja a munkabalesetek négyéves megoszlását:

2008-tól döntően csökkenő tendencia figyelhető meg valamennyi létszámkategóriában, ugyanakkor az 50-249 fő között foglalkoztató középvállalkozások, illetve a 10-49 fő között foglalkoztató kisvállalkozások munkabaleseti számai aránytalanul magasak a teljes foglalkozatott munkavállalói létszámhoz képest. Ezen adatok ismeretében kell a mikro- kis- és középvállalkozások munkabiztonság-politikáját fejleszteni.

Az alábbi grafikon a munkabalesetek számait, munkavállalói korcsoportonként, ábrázolja:

Látható, hogy az elmúlt 5 évben bekövetkezett és hatósági nyilvántartásba került munkabalesetek számai alapján a 25-34 éves, 35-44 éves, illetve a 45-54 éves munkavállalói csoportok szenvedik el a legtöbb munkabalesetet. Ezen munkavállalói korcsoportok amellett, hogy már nem pályakezdők, bíznak a munkarutinjukban, ugyanakkor a munkahelyi megfelelési kényszer is mindinkább ezt a korosztályt sújtja.

Az összes munkabaleset és a halálos munkabalesetek változásait mutatja az alábbi diagram kiegészítve az elkövetkezendő és a programban előirányzott munkabaleseti számok prognózisával:

A 2000 évtől döntően csökkentek a munkabaleseti és a halálos munkabaleseti számok, de ez a jelenség nem kimondottan a munkabiztonsági fegyelem javulásának eredménye. A gazdasági válság következtében megtapasztalt termelés-csökkenés, illetve a gazdasági-termelő- szolgáltatás- struktúra átalakulás eredményeképpen a mikró- kis- és középvállalkozások munkabiztonsági politikája a tapasztalatok szerint meglehetősen kedvezőtlen képet mutatott. Ennek egyik jellemző példája, a hatóság tudomására juttatott (bejelentett) munkabalesetek száma és a ténylegesen bekövetkezett munkabalesetek száma közötti feltételezett különbség. Sajnálatos, hogy a balesetek bejelentési fegyelme meglehetősen alatta van az elvárásoknak. Egyébként is rendkívül nehezen becsülhető és számszerűsíthető a valós, bekövetkezett munkabalesetek száma.

A gazdaság adó- és járulékügyi kifehérítése nem egyértelműen jár együtt a munkabalesetek bejelentési fegyelmével, ennek ellenére javaslatunk szerint, az átlagos tendenciát figyelembe véve, évi 3,6%-os munkabaleseti szám csökkenést, illetve megközelítőleg 5,9 %-os halálos munkabaleseti szám csökkenést irányoztunk elő az elkövetkezendő évekre. Széles körű, munkabiztonsággal kapcsolatos felvilágosító propaganda eszközökkel, oktatási-, továbbképzési lehetőségek felajánlásával, valamint a munkavédelmi érdekképviseleti munka hatékonyságának és védettségének megerősítésével a munkáltatók munkabiztonsági szemlélete pozitív irányban fejleszthető. Közös összefogással nem teljesíthetetlen célkitűzés a munkabalesetek ilyen arányú csökkentése.

 Somlai Szilárd

A fenti grafikonok a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által, az OMMF internetes honlapon nyilvánosságra hozott adatok alapján készültek.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.