„Ködbe burkolózik a jövő…” válaszolta az öreg Jedi mester a Sötét oldal támadási stratégiáját firtató kérdésre. A Sötét oldal… ööö… pardon… a Kormányoldal részéről jelenleg információink szerint ugyan még nincs napirenden a korkedvezményes nyugdíjrendszer felülvizsgálata, illetve annak részletezett eljárási rendjének kihirdetése… de… Az ördög viszont nem alszik… Az elmúlt év negyedik negyedévében a témát illetően fellángolt kormányzati kezdeményezés olyan igazán nagy „Zsanai” tüzet szerencsére eddig még nem okozott, de a munkavédelmi szakmán belül jócskán felperzselte a kedélyeket. Az eljárás több tekintetben kérdéseket vetett fel…

Azt előrebocsátanám, hogy a korábban veszélyesnek ítélt munkakörök az idők folyamán jelentős változásokon (adott esetben fejlődésen) mentek át, így a felülvizsgálatukat nyilván szakszervezeti oldalról nem vitatjuk/ nem vitathatjuk.

A veszélyt ott érezzük, hogy a munkaköri jegyzék felülvizsgálata, egyes esetekben, túlságosan egyoldalúvá válhat. Más szóval a munkáltatók kizárólag a saját érdekeiket tekintetbe véve dönthetnek majd egy-egy munkakör felülvizsgálata során és a munkavállalói szempontok lényegében háttérbe szorulnak.

Üdvözöljük az időről időre megjelenő új típusú kockázatértékelési módszereket és azok elfogulatlan, objektív alkalmazását. Ahol a kockázatok valóban csökkentek és indokolt, ott egyetértünk a korkedvezményezettek körének szűkítésével. Ugyanakkor nem szabad azt sem elfelejtenünk, hogy a munkahelyek kényelmesebbé válása mellett beléphetnek új, eddig még nem a figyelem középpontjában lévő kockázatok, veszélyek, amelyek hatásával igenis számolni kell a továbbiakban. A pszichés kockázatokról ma már sokan beszélnek, a hatásai ismertek, viszont a mérése kissé megfoghatatlan, emiatt az „új” kockázat jelentősége a köztudatban nem kapja meg a kellő súlyú odafigyelést, elfogadottságot. Magyarul, a kockázat megvan, csak éppen a munkáltatók legyintenek rá.

A munkaköri felülvizsgálat várhatóan a munkahelyi kockázatértékeléseken fog alapulni, ez adott eljárás. A kockázatértékeléseket általában pedig a munkáltató munkabiztonsági szakfeladattal megbízott munkavállalója végzi esetleg a foglalkozás-egészségügyet is felkérve a közreműködésbe. Az „esetleg” nem a jogszabályi előírásokon, hanem inkább a gyakorlati kivitelezések megfigyelésén alapszik. Rossz ez a tapasztalat, de hát ez van! Valamennyien ismerjük a kocká

zatértékelési-módszerek gyakorlati kivitelezését. Véleményünk szerint és éppen a fentiek miatt, mindenképpen be kell vonni a munkavédelmi képviselőket is magába a felmérésekbe. A mérhető kockázatok esetében a méréseken különösen legyenek jelen a munkavédelmi képviselők, hiszen ők ismerik legjobban az adott kóroki tényezőket, azok fellépési, megjelenési helyét és megbízható útmutatást tudnak adni a mérések lefolytatására, az elemzések módjára. Más szóval a munkavédelmi érdekképviselet ne csak a kész jegyzőkönyvekkel találkozzon, hanem tevőlegesen kell részese legyen az eljárásoknak is.

Ami pedig igazán nehéz feladatnak mutatkozik, közölni a későbbiekben a munkáltatói(?) hatósági(?) döntést a munkavállalók azon részével, akik majd kikerülnek a kedvezményezettek köréből. Vannak intézkedések, amelyekkel nyilván nem lehet mindenki elégedett. A dolgozók álláspontja is tulajdonképpen érthető, hiszen úgy kezdték meg pályájukat anno, hogy a korkedvezményes nyugdíjjal egyszer majd élni fognak...

Somlai Szilárd

A bejegyzés trackback címe:

https://munkavedo.blog.hu/api/trackback/id/tr496095070

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása