A LIGA Szakszervezetek VIII. Munkavédelmi Konferenciája 2013. április 29-30-án került megrendezésre, Budapesten. Tekintettel a munkahelyi balesetben meghalt vagy megsérült munkavállalók világnapjára a rendezvényen Horváth Lajos ügyvezető alelnök mondott rövid megemlékező beszédet a LIGA Szakszervezetek tagszervezeteink munkavédelmi képviselőinek.

A szakmai program első előadója Borhidi Gábor volt, aki A munkavédelmi képviselők és bizottságok helyzete, a munkáltatóval való kapcsolattartás; a kollektív szerződésben szabályozható munkavédelmi kérdések témakörökről beszélt. Elmondta, hogy a munkavédelmi törvény értelmező rendelkezése egyértelművé teszi, hogy a munkáltatóval való együttműködés fontos feltétele a hathatós képviselői munkának. Ugyanakkor gyakran találkozunk olyan vállalati „gyakorlattal”, hogy a munkavédelmi képviselőt a munkáltató „megbízza”, hogy lássa el a jövőben a képviselői feladatokat. Még rosszabb a helyzet akkor, ha ez a személy még ráadásul munkáltatói jogokat is gyakorol. Például Ő a műhely vezetője, vagy egyben Ő a vállalat által megbízott munkavédelmi vezető is. Ez akkor fordul elő, ha a cég vezetői így akarják „megúszni” a választásokkal járó kényelmetlen procedúrát…
Sajnos, sok vezetőnek fogalma sincs a munkavédelmi képviselő intézményéről, helyéről, szerepéről és főleg a faladatairól.

Az előadó azt is hozzá tette, hogy a képviselők kötelező képzése – hiába az egyértelmű törvényi előírás – csak nagyon „döcögően” működik. Az elmúlt évben, valamint ez évben is nagyon sok helyen tartottak képviselő választásokat és bizony sok helyen teljesen új képviselők kerültek megválasztásra. Sok helyen nem tudják, hogy azoknak a képviselőknek is kötelező a választás évében 16 órás tanfolyamon részt venni, akit ismét megválasztottak, azaz már van képviselői gyakorlatuk.

A kollektív szerződésben szabályozható munkavédelmi kérdések témakörben kifejtette, az új munka törvénykönyve nem részletezi a munkáltató, illetve a munkavállaló egyéb munkavédelemmel kapcsolatos kötelezettségeit, mivel ezeket az előírásokat a Mvt. tartalmazza. Ebből is adódik, hogy a belső (vállalati) szabályozást vagy a vállalati munkavédelmi szabályzatban, vagy a Kollektív Szerződésben (továbbiakban KSZ), vagy úgynevezett igazgatói utasításban kell szabályozni. Természetesen van jó néhány olyan szabályozás, amelyet a KSZ-ben nem lehet szabályozni (ilyen például az Egyéni védőfelszerelések juttatatásának szabályozása). Ezért célszerű, ha a szakszervezet külön megállapodást köt a munkáltatóval, például a kollektív szerződésben, hogy a szakszervezeti aktivisták jogosultak legyenek a munkakörülmények ellenőrzésére.

Dr. Szilágyi József A LIGA munkavédelmi képviselőinek tapasztalatai - A villamosenergia-ipari munkavédelmi fórum működése címmel tartott előadásában először részletezte azokat a tapasztalatokat, amelyekről a LIGA Szakszervezetek munkavédelmi képviselői számoltak be, majd konkrét ágazati példában pozitív gyakorlatot mutatott be a munkavédelem valódi jelentőségének elismertetésében. Elmondta, az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozó Szakszervezeti Szövetsége anyagilag és erkölcsileg is támogatja a munkavédelmi képviselők ágazati működését. Elfogadott programjuk szerint Paritásos Munkavédelmi Bizottságot kell létre hozni, hogy a dolgozókat érintő munkavédelmi, munkaegészségügyi és munkakörnyezeti feladatokat koordinálják. A program azt is megfogalmazta, hogy több támogatást kell adni a munkavédelmi képviselőknek, ezért számukra fórumot hozott létre, a Villamosenergia-ipari Munkavédelmi Képviselők Fórum (VIMFÓ) névvel. A szakszervezet a fórumot igyekezett a Villamosenergia-ipari Alágazati Párbeszéd Bizottsággal is (VAPB) elfogadtatni, bár a munkáltatók ezt sokáig hátráltatták. Ugyanakkor például támogatták a VIMFÓ munkabalesetekre vonatkozó adatgyűjtését az iparágban. és 2012-től megjelent a „Munkavédelmi ágazati együttműködés” a VAPB éves munkaprogramjaiban.

Ugyanígy, a szakszervezet lépéseket tett, hogy az ágazati kollektív szerződésbe is kerüljenek munkavédelmi tárgyú rendelkezések. A fórum más kapcsolatokat is kialakított, például együttműködési megállapodást kötött a Főcze Lajos Munkavédelmi Képviselőkért Alapítvánnyal, továbbá rendszeres tanácskozásaival információt nyújt és konzultációs szakmai segítséget ad a villamosenergia-iparban működő munkavédelmi képviselőknek, munkavédelmi bizottságoknak az érdekképviseleti munkájukhoz.

Dr. Váró György A munkavédelmi képviselők jogai, az ellenőrzési eljárások során követendő eljárások; az ellenőrzés a gyakorlatban kérdéskörökről adott elő. A munkavédelmi képviselőnek elsősorban ellenőriznie kell azt, hogy a munkahely megfelel-e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek, fejtette ki az előadó. (A szempontokat és a követelményeket az Mvt. és a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet tartalmazza.) A képviselők jogait a Mvt. rögzíti, miszerint a munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről, így különösen a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról, az egészség megóvására, illetőleg a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról, a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről. Ezt követően Dr. Váró György egy ellenőrzési listát fogalmazott meg, amely pontokba szedve tartalmazza a munkavédelmi képviselő feladatait. Hangsúlyozta, a képviselő részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, és közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában, és a munkavédelmi hatósághoz is fordulhat.

Dr. Plette Richárd elmondta, a munkával kapcsolatosan akkor jelentkezik stressz, amikor a munkakörnyezet követelményei meghaladják a munkavállaló azon képességét, hogy e követelményeket teljesítse vagy kezelje. A stressz egyik legfontosabb eredője a kontrollálhatatlanság, a bizonytalanság érzése. Az, amikor az emberen történnek a dolgok, és nem ő irányítja ezeket. Mindez pszichoszomatikus betegségekhez vezethet. Az időnként szorongó ember nehezen emészthet, de a krónikusan szorongó embernél gyomorfekély alakul ki. A haragos embernek a vérnyomása magas, de aki mindig mérgelődik, annál a hipertónia állandó. A magas vérnyomás jelenleg a világ leggyakoribb betegsége, körülbelül 500 millió ember érintett benne. Az ezzel foglalkozó tanulmányok szerint legalább a betegségek egynegyedét el lehetne kerülni a munkahelyi stressz-szint csökkentésével. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a neurózist és a pszichoszomatikus megbetegedést általában nem egyetlen érzelem, mint a félelem vagy a szorongás okozza, hanem inkább az ellentétes érzelmek közötti harc. Ha a stressz feltételek folyamatosak és az egyén nem küzd meg velük sikeresen, a fásultság depresszióba csaphat. A depresszió tehetetlen, reménytelen érzést kelt. Ha a rendelkezésre álló idő kevés, a dolgozó könnyen kerül időzavarba, amikor a munkavégzés ideje meghaladja a betervezett időt, ezt az időtartamot időhátránynak nevezzük. Az időhiány, a sürgetettség a pánikállapot keletkezésének egyik leggyakoribb forrása, és ezáltal a balesetek keletkezésében komoly szerepet játszó tényező.

Végezetül az előadó felhívta a figyelmet az ergonómiai kérdésekre is a munkahelyen. Mint elmondta, manapság egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a fizikai környezet befolyásának az embere, hiszen környezetünk, otthonunk, családunk, munkahelyünk nagymértékben befolyásolja egészségünket, biztonságunkat, közérzetünket. A kényelmetlen munkabútorok, eszközök, a szűk, vagy az un. „egylégterű” munkahely megbetegíthet, a huzatos, nem komfortos klímakörnyezet is egészségügyi panaszokat okozhat. Pedig az ergonómiai kérdések figyelembe vételével a hatékonyabb és komfortosabb munkavégzés mellett magasabb minőségű munkát és az egészségi ártalmak kiküszöbölése is elérhető.

Dr. Koch Mária a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme egyéni védőeszközökkel témát dolgozta fel. Szót ejtett az alapvető szabályozásról, a 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet szerinti egyéni védőeszközök témaköréről, és tisztázta: a közönséges munkaruha nem védőeszköz, a védőeszközöknek jogszabályban meghatározott kategóriái vannak. Tisztázta azt is, mikor szükséges egyéni védőeszköz juttatása. Mindenekelőtt a munkáltatóknak kockázatértékelést kell végezniük, és az egyéni védőeszközt ennek alapján kell a dolgozók részére biztosítaniuk.

A munkavédelmi törvény alapján a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket: a veszélyek elkerülése; a nem elkerülhető veszélyek értékelése; a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése; az emberi tényező figyelembevétele, a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása, a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel, egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, és a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása. A kockázatértékelés során a munkáltató számba veszi a veszélyforrásokat és döntéseket hoz arra vonatkozóan, hogy elfogadhatónak ítéli-e azokat, vagy intézkedések szükségesek. Amennyiben a kockázatok beavatkozást igényelnek, a kockázatértékelés részeként a munkáltató meghatározza − általában munkakörönként, munkatevékenységenként − a szükséges intézkedéseket, amelyekkel elérheti a kockázatok eltűrhető mértékűre csökkenését.

Az előadó szólt arról is, hogy az egyéni védőeszközök juttatásával kapcsolatos munkáltatói feladatokat részletesen a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet tartalmazza. Végül felsorolta, hogy milyen típusú kockázatok elkerülésére milyen védőfelszerelést kell alkalmazni, és utalt a munkavédelmi érdekképviselet ezzel kapcsolatos jogaira és kötelezettségeire.

Végül Arató Zoltán A munkaügyi hatóságok munkája, problémák esetén követendő eljárásokról beszélt. Elmondta, az utóbbi időben több kezdeményezés történt a mikro- és kisvállalkozások terheinek csökkentésére az Európai Unióban és Magyarországon. Az egyik ilyen terület a kockázatértékelések elkészítése volt, ugyanis a legkisebb vállalatok viselik relatíve a legnagyobb költségeket a szabályozásokhoz való igazodás során. („Míg egy nagy cég átlagosan alkalmazottanként egy eurót költ szabályozásból eredő kötelezettségeknek való megfelelésre, addig a közepes méretű vállalat körülbelül négy eurót, és a kis vállalkozások akár tíz eurót is.” Mindezért európai szinten történtek kezdeményezések, a kkv-k anyagi és adminisztratív terheinek csökkentésére. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) kidolgozott egy fejleszthető Online interaktív Kockázatértékelési programot (továbbiakban. OiRA), mely egy olyan ingyenes webes alkalmazás, ami a csatlakozó partnereknek (ágazati szociális partnerek, munkaadói és munkavállalói szervezetek, valamint a nemzeti hatóságok: minisztériumok, munkavédelmi felügyelőségek, munkavédelmi intézmények, stb.) lehetővé teszi egyes tevékenységekre – a mikro- és kisvállalkozások számára testreszabott – kockázatértékelési programok kifejlesztését. Mindez felhasználható lenne Magyarországon az önálló balesetbiztosítási ágazat bevezetéséhez is.

A munkaügyi hatóságok vizsgálatait elemezve az előadó kitért arra, hogy a munkavédelmi morál helyzete Magyarországon katasztrofális. Magyarországon az emberek értékrendjében a munkahelyi biztonság nem foglal el előkelő helyet. Magyarországon kb. tizedannyi jelentőséget tulajdonítanak a munkavédelem fontosságának, mint az EU-ban, ezen a helyzeten változtatni kell elsősorban a felvilágosító, munkavédelmi tudat szintjét emelő propaganda (PR) munkával, amiben mind a munkavédelmi hatóságnak, mind a szakszervezeteknek, illetve a munkavédelmi képviselőknek is komoly szerepe lehet. Továbbá komoly probléma a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések aluljelentettsége. Az aluljelentettség azt jelenti, hogy a munkáltatók megpróbálják eltitkolni a munkabaleseteket. Az aluljelentettség leginkább a foglakozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek tekintetében a legaggasztóbb, de a munkabalesetek bejelentettsége is elmarad akár a szomszédos országokétól. Becslések szerint Magyarországon a munkabalesetek 30%-át nem eltitkolják. Ironikus, hogy Ausztiában foglalkozási megbetegedések okozta haláleset 2011-ben 245 esetben fordult el, míg Magyarországon csak egyetlen egy. Ennyire jó a helyzet, vagy csak a statisztika hibázik: az eldöntését az előadó a hallgatókra bízta.

Somlai Szilárd 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.