A korábbi munkahelyemen közel másfél éve bevezették azt, hogy miután a munkaközi szünetek  nem tartoznak már bele a napi munkaidőbe, ezért a tényleges munkaidő legalább húsz perccel megnövekedhetett. Az új Munka Törvénykönyve így rendelkezett, ezt a munkaadók egy része be is vezette. Újabb szeg a munkavállalók képzeletbeli koporsójába… 

Ismeretesek az interneten hozzáférhető legkülönfélébb stressz-felderítő, -feltáró kérdőívek, kiértékelő programok. Divat lett, megjegyzem nagyon helyesen, ezzel a témával foglalkozni, mert „kb. 880 milliárd forintot fordít a munkáltatók és az állam a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések következményeinek kompenzációjára Magyarország ennek kb. fele, mintegy 440 milliárd forint, azaz kb. egy 4-es metró árával azonos nagyságrendű érték, a munkahelyi stressz nem megfelelő kezelése miatt vész el”. 

…A másik dolog, ami nem hagy nyugtot, a díjazottak köre. Az Európai Helyes Gyakorlat díj első (hazai) fordulójának díjátadására is sor került és láthattuk, hogy mely vállalkozásokat láttak a szervezők alkalmasnak arra, hogy a stressz-kezelésben élenjáró munkahelynek minősítsék azokat. Ezzel egyébként nincs is gond.

„Egészséges munkahelyek - Kezeljük a stresszt” címmel több, egymást követő rendezvényre is sor került az utóbbi időben az Európai Munkavédelmi Ügynökség égisze alatt. Az európai tagországok, a szigorúan meghirdetett EU előírások alapján, velünk egy időben, szintén megrendezték az Európai Munkavédelmi Hetet. 

Nézem az NMH MMI honlapjának statisztika című menüpontját és nosztalgiázom…. Mármint nosztalgiázom az elmúlt évek rendszeres jelentéseit nézegetve. Rendre láthatók és letölthetők az első negyedévi, az első félévi, a harmadik negyedévi és a teljes évet bemutató anyagok. A munkabalesetek alakulása kicsiny országunkban közügy, nyilván nem lehet titkolózni ezen a téren. Ez így van rendjén. Csakhogy valahogy megszakadt az adatközlés eme formája a 2014-es évre. Eddig volt ilyen, most már nincs. Mi történt?

Látványos munkabalesetnek kell történnie ahhoz, hogy felhívja a közvélemény, illetve még inkább a kormányzat figyelmét arra, hogy egy munkavédelemmel foglalkozó hatóságra szükség van? Kérdés lehet az, hogy kormányzati szinten külön hatóság felügyelje, szabályozza az ország munkavédelmi tevékenységét? Még csak felvetődnie sem szabadna ilyen kérdésnek… A 2014. június 6-án megjelent „a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről” szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében nem találni a Nemzeti Munkaügyi Hivatal feladat- és hatáskörét… 

A szlovén szakszervezetek is kezdeményezik a tagjaik és a munkavédelmi képviselőik részére a mostanában mindinkább elterjedőben lévő E-learning oktatási formát. Pontosan ugyanez a kezdeményezés előkészületei folynak a Liga Szakszervezetnél is, azzal együtt, hogy megelőzőleg oktatási jegyzetek kibocsátására kerül sor és majd ezután vár az informatikusokra az adott tudásbázis átalakítása E-learning formába. 

„A nemzetközi helyzet fokozódik…” - figyelmeztetett Virág elvtárs eme elhíresült mondatával és valóban… Nincs biztató jel sehol a régióban, szinte valamennyi résztvevő elsősorban a munkavédelmi panaszait fogalmazta meg a 2014. június 30-tól 2014. július 1-ig tartó, Budapesten megrendezett, kelet-európai találkozó során. A munkavédelem háttérbe szorulása, nemzetközi szinten is, sajnos általános tapasztalat… 

„Jön a jó idő, van kedved strandra jönni?” –kérdezte a LIGA Szakszervezetek Észak- alföldi regionális referense…, sokáig nem tűnődtem, elfogadtam a meghívást. Megfogalmazódott egy halvány gondolat „…mi lenne ha…” kezdettel, de hamar el kellett hessegetnem ezt a futó gondolatot, mert valójában egy munkavédelmi bejárást teszünk a helyszínen, az úszónadrágra nem lesz szükség … 

A 2013-as évben az alábbiak szerint alakultak a különböző nemzetgazdasági területek munkabaleseti számai: az építőipar változatlanul „mélyrepülésben” (4,3 %), a gépipar (19,3 %) és a feldolgozóipar (17,1 %) sajnálatos módon „húzóágazat”. A háztartások nulla baleseti száma meglepő és egy kicsit hihetetlen is. A kereskedelem (12,1 %) és a szállítás, raktározás (12,8 %) kéz a kézben halad, az igazgatás oktatás (9,7 %) és az egészségügy szociális ellátás (6,7 %) követik őket.